2011. június 29., szerda

A nyári levesek: Gazpacho és hideg tökleves

Mikor melegre fordul az idő (most épp nem annyira...), az egyik legkellemesebb nyári leves a gazpacho. Sok fajtája létezik, erről bővebben, és nagyon szakszerűen a Bűvös Szakács blogon olvashattok. Innen származik egyébként a recept is, amit nagyjából felezve szoktam megcsinálni, mert egyébként nagyon sok, és kezelhetetlen a mennyiség. Viszont valóban ez az a leves, amit az ember Spanyolországban a rekkenő hőségben úton-útfélen rendelhet, bármilyen étteremben is jár. Jól hűsít, és nagyon egészséges!


A másik kedvenc nyári levesünk, melyet nemrég készítettünk el egy kliensünkkel, P-vel, a tökleves, amit patisszonból is készíthetünk. Itt az arányok valahogy így alakulnak:
1 kg reszelt tök
2-3 szál kapor
1 fej közepes fehérhagyma, vagy lágy ízű vöröshagyma
1,5 l zöldség vagy csirke alaplé, vagy víz
1 ek olívaolaj
150 g tejföl/író/joghurt
200 m tejszín
só, bors


Az olajat felhevítjük, rádobjuk a hagymát, átpároljuk, majd a tököt is hozzáadjuk. Fedő alatt pároljuk kb 10 percet közepes lángon, néha átkeverjük. Felöntjük forró vízzel vagy alaplével, beletesszük a kaprot is, sózzuk, borsozzuk, és kb 10 perc alatt készre főzzük. A kaprot kivesszük, és botmixerrel vagy turmixgépben összeturmixoljuk. Visszatesszük a lángra, és a tejföllel kevert teszínt is hozzáadjuk a krémleveshez, visszatesszük a kaprot, hogy mégjobban  kiengedje az ízét, és végül foralunk rajta egyet. Melegen is nagyon finom, de hidegen, pár csepp olívaolajjal vagy pl. kaporolajjal, friss borssal még jobb!

2011. június 16., csütörtök

Pünkösdi inspiráció


A pünkösdi hosszúhétvégén K-val hideg borsókrémlevest csináltunk a frissen grillezett hamburgerek mellé/elé. Ez adta az isnpirációt ahhoz, hogy a mai - már említett - "főzelékkurzuson" borsófőzelék helyett mi is hideg borsókrémlevest csináljunk, ráadásul több verziót kipróbáltunk. Az alaprecept mindössze ennyi:

1 ek vaj vagy olívaolaj
1kg zsenge zöldborsó (már a tisztított mennyiség), hozzáadhatunk néhány zsengébb héjjat is
csipet só, bors
annyi víz, amennyi kb 2-3 ujjnyival ellepi (később higítható)
(ha kevésbé natúr ízre vágyunk zöldség- vagy csirkealaplevet is használhatunk)

Bazsalikomos verzió citromlével, joghurttal
Közepes lángon egy lábosban megolvasztjuk a vajat, és átforgatjuk rajta a zöldborsót. Felöntjük a folyadékkal, és forrás után addig főzzük, míg épp megpuhul. Ekkor összeturmixoljuk, és igyekezzünk hűteni, hogy ne főjön tovább, hiszen akkor hajlamos elveszteni a friss zöld színét és "nyers" ízét. Passzírozzuk át egy szűrőn, bár ez nem kötelező. De különösen akkor, ha héjjat is tettünk a levesbe, turmixolás után élvezhetőbbé válik a fogyasztása, ha átszűrjük.  És egy megjegyzés: sokan szeretik a hagyma ízét a levesben, de szerintem ha a tipikusan nyári zöldborsó krémlevesről beszélünk, akkor a hagyma valahogy nem ideillő. Ugyanakkor az újhagyma a főzés utolsó néhány percében hozzáadva kellemes, nem elnyomó kiegészítője lehet ennek a levesnek is (a tumixolásnál hagyjuk ki).

Szinte klasszikusnak számító mentás leves
Ez az a pont, ahol elkezdhetünk kísérletezni: friss aprított mentát adhatunk hozzá. Kipróbálhatjuk ugyanezt tárkonnyal, vagy bazsalikommal. Kaporral is nagyon érdekes, korianderrel még érdekesebb. Gazdagíthatjuk tejszínnel, sőt, mi hétvégén joghurttal enyhítettük az elsózás miatti tragédiát :-) Citromlevet facsarhatunk bele, vagy lime levet ha tudunk: hidegen, pohárban, jégkockával tálalva fantasztikus nyári uzsonna. 


A friss, zsenge zöldborsónak különleges íze van, és nagyon "befogadó" zöldség, azaz szereti a fűszereket. Egyre vigyázzunk csak, ne nyomjuk el a saját ízét!

100 g leves (az alaprecept szerint, vízzel) kb: 120 kcal, 7 g szénhidrát